2016. május 18., szerda

Jóga derékfájásra

A derékfájás valamilyen szinten mindenki számára ismerős érzés, az okai és a kezelhetősége viszont már nem annyira egyértelműek. Én a jógázva gyógyulást szeretném ezúttal kicsit bemutatni, mert nagyon sokat lehet jógával javítani a szorult helyzeten egy jól összeállított gyakorlatsorral vagy akár egy a napi rutinba beiktatott nyújtással. 

Ha derékfájós vagy, az ritkábban gerinc probléma, inkább a keresztcsont vagy SI ízületnek nevezett terület fáj, ott ahol a gerinc és a medencecsont csatlakozik. Ki is tapintható a csípőtövisnek nevezett két kis csomó, melyek közül legtöbbször csak az egyik oldali fáj. Ha nagy a baj, akkor sugározhat a fájdalom a csípőbe-térdbe, de akár egészen a kis lábujjig is. 

A nőknél gyakrabban merül fel a probléma, mert ez az ízület mobilisabb, mint a férfiaknál. Sőt a terhesség alatt az ízületi szalagok meglazulhatnak a relaxin hormon hatására, hogy a medenceízületek kellőképpen kitáguljanak szüléskor.

A lehetséges okok:
  • a rossz tartás egyenetlenül terheli a gerincet
  • ülőmunka
  • funkcionálisan, ha valakinek nagyon lapos a gerinc deréktáji szakasza vagy éppen ellenkezőleg, szép nagy a lordózis íve szintén okozhat derékfájást
  • nagyon sok embernek hosszabb az egyik lába, mint a másik még ha nem is tud róla és az eltérés mozgás közben pont a gerinc, illetve a medence találkozásánál- derékban kompenzálódik vagy okoz fájdalmat
  • laza SI szalagok
  • a keresztcsont és a medencecsont aszimmetrikus illeszkedése
  • fenékre esés, nagyobb ütés
  • a porckorong elveszti a rugalmasságát, előrehaladottabb stádiumban sérv
  • nőgyógyászati, urológiai problémák pl. hugyúti fertőzés
  • hormonális változások pl. terhesség, menopauza
  • magassarkú cipő 
  • lelki szinten valamilyen extra teher bevállalása
És a megoldás:

Nem lehet elégszer elmondani, hogy az ágyból mindig oldalra fordulva szabad csak felkelni és előrehajolni sem lendületből, hanem csípőből -úgy hogy a medence és a keresztcsont egyszerre mozduljon, egyenes háttal.

A gyakorlatok, amiket érdemes rendszeresen végezni akkor is, ha még nem jógázol:

Vádlinyújtás
A lábszárizom és az Achilles-ín megrövidülése általában hozzájárul a derékfájáshoz. Mivel minden cipőnek van sarka és már nem járunk mezítláb -pedig kéne, legalább otthon- a kötött lábszárizmot a test a gerinc keresztcsonti szakaszán kompenzálja. 

A nyújtás nagyon egyszerű; a lábfej első részével lépj lépcsőre, jógaszőnyegre, bármire csak a sarok mélyebben legyen és tartsd egy percig. Minden nap.

A lefelé néző kutya is tökéletesen nyújtja a lábszárat, ha le tudod tenni a sarkad, viszont ha nem, akkor hanyatt fekve, a derekat leszorítva és a lábfejet visszafeszítve kézzel vagy hevederrel nyújts.


Farizom erősítése
Az erős farizmok tartják a derekat.

Hanyatt fekve lassan és tudatosan szoríts rá a farizmokra egyszerre majd lazítsd el őket. Külön-külön is szoríts rá majd engedd el és különböző tempóban, lassan és gyorsan is. Ezt a gyakorlatot állva is lehet gyakorolni napi szinten, például a buszra várva vagy az irodában a széken ülve. 

Nagyon hatékony a négykézláb tartásban végzett láb emelés is. A lábszár merőleges a combra és elég egészen piciket tolnod a lábon felfelé.

Akik jógáznak és ismerik már az ászanákat, az alábbiakat javaslom:


A legegyszerűbb, amihez szőnyeg sem kell a Vhirabadrászana III, azaz a hármas harcos. Végezheted falnál is, hogy egyenes legyen a hátad vagy anélkül, a lényeg, hogy a csípőlapátok lefelé nézzenek. Az aszimmetrikus lábtartás itt helyre igazítja az SI ízületet, amit utána érdemes rögzíteni úgy, hogy a két tenyér a falat tolja, a derék és a törzs vízszintesen van. 


A hátrahajlások hasonfekvésből szintén nagyon hatékonyak; kobrát, kígyót, szöcskét, danurászanát és szfinxet is végezz rendszeresen. 




És az egyik legszebb póz, a galamb is segít stabilizálni a keresztcsont helyzetét. Nekem az a tapasztalatom, hogy először kicsit felerősítheti a fájdalmat, de röviddel utána teljesen el is mulasztja.




Utoljára pedig jöjjön a mindig bevethető hanyattfekvő oldalcsavarás, ami mint egy jó csontkovács gyönyörűen és egyben kíméletesen végig ropogtatja a gerinc ágyéki szakaszát és a keresztcsontot.


2016. május 11., szerda

A kedvenc mangoldos pitém

Ez a pite tényleg akkora kedvencem, hogy az elmúlt két évben nem volt olyan hét, amikor nem készítettem el. Az alaprecept olasz, a La Cucina Italiana című oldalon találtam. A töltelék szezonális zöld levelekből, például spenótból készül a recept szerint, de mivel a szekszárdi piacon rátaláltam egy kedves, sióagárdi párra, akik mangoldot is termesztenek, ami szerintem a spenótnál is finomabb, én azzal készítem, amikor van. Ja és szuper egészséges; gazdag A- ,B1-, B2-, B6-, C-, E-, K-vitaminban, szerves savakban (alma-, citrom-, oxálsav), ásványi anyagokban, nyomelemekben, például folsavban, foszforban, kalciumban, káliumban, magnéziumban és vasban.
A hozzávalók:
A tésztához 20 dkg liszt, 5 dkg zsír vagy vaj, 1 dl langyos víz
A töltelékhez legalább fél kg mangold, 1 fej vöröshagyma, fokhagyma, 4 tojás, az ízesítéshez só, bors, szerecsendió, ajvár, bármi ízlés szerint

Elkészítés:
Azzal kezdem, hogy a mangoldot megmosom és a vastag szárakat kitépem, mert ez a legidőigényesebb. Lecsepegtetem, megszárítom, hogy ne ússzon a töltelék később vízben.

A tészta nagyon egyszerű, csak össze kell gyúrni a hozzávalókat és félretenni pihenni.

Jöhet a töltelék; a vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágom és olívaolajon megpárolom, majd sózom és elkezdem hozzáadagolni a mangoldot. Nem férne egyszerre bele a serpenyőbe, viszont hamar összeesik. Folyamatosan reszelek rá szerecsendiót, mert abból sosem elég. Ha az összes mangold megpuhult, hozzákeverem a tojásokat, jól elkeverem, ízesítem még és kész is.

A tészta 2/3-ából akkora kőrt nyújtok, hogy a piteforma oldalára is felérjen, kibélelem -nem kell kikenni- és belekotrom a tölteléket. A maradék tésztából készül a pite teteje, lezárom a szélét, villával megszurkálom, sózom és vékonyan megkenem olívaolajjal.
Fél óra alatt megsül. Melegen is finom, de hidegen még jobban kijönnek az ízek. Jó étvágyat hozzá!