Indulás

Különleges apropója van annak, hogy egy blog írására adtam a fejem. 2 év rendszeres jógázás után elkezdtem az AgniSoma yoga stúdióban (www.agnisoma.hu) az oktatóképzést, amivel fél év alatt nemzetközi jógaoktatói bizonyítványt szerezhetek és megtanulhatom, hogyan kell jógát oktatni. 

A blog igazából nem saját ötlet, hanem minden résztvevőnek létre kell hoznia egyet a tapasztalatok megosztására és a házi feladatok benyújtására.

Fontosnak tartom elmondani a motivációmat, hátha valaki majd olvasni fog és kedvet vagy inspirációt kap a bejegyzéseimből. 

Amikor két éve elkezdtem jógázni az adott lendületet, hogy alapból hajlékony vagyok és szinte mindent meg tudtam csinálni, amit a többiek, akik már régóta gyakoroltak. Nem mellesleg minden percét élveztem a jógaórán eltöltött időnek. Idővel aztán persze rájöttem, hogy ha mindent precízen csinálok és a légzést is a mozgáshoz hangolom, akkor van még mit tanulni, de pont az a legjobb az egészben, hogy mindig van kihívás. Sőt, minden alkalommal fedezek fel magamban fizikai és szellemi korlátokat is egyaránt, melyek átlépését célként tűzhetem ki a további fejlődés során.

Szekszárdon, ahol élek az a közhiedelem él a jógáról, hogy ott csak ülünk meg fekszünk, és hogy az olyan unalmas mamáknak való dolog. Pedig ha tudnák, hogy mennyire izgalmas és inspiráló utazás!

A két év alatt nem csak megerősödtem, de folyamatosan érkeznek a bókok, hogy milyen vékony lettem. Nem hiszek abban, hogy a külső nem számít, mégis a lényegi változások belül történtek. Előtte hajlamos voltam a szorongásra- ez tejesen eltűnt. Kiegyensúlyozottabbá, elfogadóbbá és ösztönösebbé váltam egyszerre. Az egyik legjobb barátom szavaival élve jobb ember lettem.

Ezeket a folyamatokat is szeretném majd megosztani, mert a jóga számomra sokkal több, mint mozgás vagy életforma.