2016. november 6., vasárnap

Könyvajánló: Sári László A Himalája arca

Ajándékba kaptam ezt a könyvet, mikor Indiába készültem. Az utazás után olvastam csak ki, de úgy érzem legalább akkora hatással volt rám, mint maga a távol-keleti tapasztalás.

"Szűkülő, egyre konkrétabbá váló emberi és tárgyi környezetünk talán azt az élményt hiányolja leginkább, mely Kelet-Ázsia lakóit minden korban megajándékozta a teljesség érzetével, minden korban kárpótolta az anyagivá változott szellemi értékekért, a szorongássá változott otthonosság-érzésért. Valószínűleg ez a legjellemzőbb Ázsia-élmény: a végtelenség szabadító élménye."

Én csak két hetet töltöttem Indiában, ami közel sem elég ahhoz, hogy megértsem, befogadjam az ottani kultúrát. Gabi, a jógaoktatóm azt tanácsolta, hogy legalább két hónapra menjek, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy a szem és a lélek is megszokja. Ennek ellenére sokkal mélyebben megérintett (amire persze itthon jöttem rá), mint gondoltam. Megkaptam azt, ami miatt mi nyugatiak elkezdünk jógázni vagy a keleti tanok felé fordulni: érzelmi békét és szellemi csendességet.

A könyv tanításai is pontosan ezt nyújtják, leszámítva az utolsó fejezetet. Ebben a részben állítja szembe az író Keletet és Nyugatot, melyik hova jutott milyen eszközökkel, milyen áron. Ezerszer tanulságosabb, mint a National Geographic gondolatébresztő filmje Leonardo DiCaprioval. 

"ha valóban komolyan vágyunk fékező eszközökre, amelyek lassítják az egyre kimerítőbb nyugati iparkodást, ha valóban nem akarjuk már holnapra felélni minden fizikai és szellemi lételemünket, megszüntetni létfeltételeinket, akkor már ma el kell tanulnunk a régi kelettől, és már ma alkalmaznunk kell jól kidolgozott fékezési technikákat. El kell tanulnunk tőlük az "egy helyben topogás" művészetét, és úgy kell alkalmaznunk a kényszeres nyugati fejlődéseszme helyett, ahogy ők tették: több évezredes "fejlődésképtelenségük", "stagnálásuk" idején is biztonsággal tartották kézben gazdaságukat, lelkesen ápolták, gazdagították kultúrájukat. "Egy helyben topogtak", mégsem maradtak le semmiről, mert nem siettek sehová."

2016. június 10., péntek

YIN jógán jártam Szente Dórinál

Soha még hasonló jellegű jóga órán nem voltam. Relaxációval kezdtünk, ami kellemesen lenyugtatott, főleg fejben sikerült elengednem mindent, ami aznap foglalkoztatott.
Az ászanákat is még hanyatt fekve kezdtük el, fokozatosan bemelegítve a testet. A figyelem a légzésen, a testen, az érzéseken. Minden nagyon lassan történik, ami először kicsit furcsán hat, ha főleg dinamikus jógát gyakorolsz, de minden perccel egyre jobban esik. 3 percig tartottunk ki minden pózt, átnyújtva az ízületeket, megrövidült izmokat. Ennyi idő alatt bőven van lehetőség arra, hogy megfigyeld magad a pózban, hova gyűjtötted a feszültséget, melyik testrész merev, melyik ízület nincs rendben. Az instrukciók is afelé terelnek, hogy vedd észre a lelki okokat minden mögött és ha kell, engedd el a problémákat vagy ha segítségre van szükséged, megérkezzen a válasz.
Inkább mentálisan volt néha megterhelő, hiszen közben egyértelművé válik, hogy az elme merev, nem a test. De amint a kűzdés helyét átveszi az elengedés és elfogadás, teljesen másképp fogsz rálátni az adott helyzetre.
A végén, a relaxációban olyan mélyre sikerült mennem, hogy azóta is visszavágyom.

Szeretek új dolgokat felfedezni, főleg, ha abban segítenek, hogy önmagamhoz kerüljek közelebb. Egy terápiával is felért ez az óra, hiszen végig az érzéseimre figyeltem, a gondolatokra, amik bevillantak közben és a női oldalam tengernyi teret nyert.

Másfél óra végtelen nyugalom a jelen pillanatban.

2016. május 18., szerda

Jóga derékfájásra

A derékfájás valamilyen szinten mindenki számára ismerős érzés, az okai és a kezelhetősége viszont már nem annyira egyértelműek. Én a jógázva gyógyulást szeretném ezúttal kicsit bemutatni, mert nagyon sokat lehet jógával javítani a szorult helyzeten egy jól összeállított gyakorlatsorral vagy akár egy a napi rutinba beiktatott nyújtással. 

Ha derékfájós vagy, az ritkábban gerinc probléma, inkább a keresztcsont vagy SI ízületnek nevezett terület fáj, ott ahol a gerinc és a medencecsont csatlakozik. Ki is tapintható a csípőtövisnek nevezett két kis csomó, melyek közül legtöbbször csak az egyik oldali fáj. Ha nagy a baj, akkor sugározhat a fájdalom a csípőbe-térdbe, de akár egészen a kis lábujjig is. 

A nőknél gyakrabban merül fel a probléma, mert ez az ízület mobilisabb, mint a férfiaknál. Sőt a terhesség alatt az ízületi szalagok meglazulhatnak a relaxin hormon hatására, hogy a medenceízületek kellőképpen kitáguljanak szüléskor.

A lehetséges okok:
  • a rossz tartás egyenetlenül terheli a gerincet
  • ülőmunka
  • funkcionálisan, ha valakinek nagyon lapos a gerinc deréktáji szakasza vagy éppen ellenkezőleg, szép nagy a lordózis íve szintén okozhat derékfájást
  • nagyon sok embernek hosszabb az egyik lába, mint a másik még ha nem is tud róla és az eltérés mozgás közben pont a gerinc, illetve a medence találkozásánál- derékban kompenzálódik vagy okoz fájdalmat
  • laza SI szalagok
  • a keresztcsont és a medencecsont aszimmetrikus illeszkedése
  • fenékre esés, nagyobb ütés
  • a porckorong elveszti a rugalmasságát, előrehaladottabb stádiumban sérv
  • nőgyógyászati, urológiai problémák pl. hugyúti fertőzés
  • hormonális változások pl. terhesség, menopauza
  • magassarkú cipő 
  • lelki szinten valamilyen extra teher bevállalása
És a megoldás:

Nem lehet elégszer elmondani, hogy az ágyból mindig oldalra fordulva szabad csak felkelni és előrehajolni sem lendületből, hanem csípőből -úgy hogy a medence és a keresztcsont egyszerre mozduljon, egyenes háttal.

A gyakorlatok, amiket érdemes rendszeresen végezni akkor is, ha még nem jógázol:

Vádlinyújtás
A lábszárizom és az Achilles-ín megrövidülése általában hozzájárul a derékfájáshoz. Mivel minden cipőnek van sarka és már nem járunk mezítláb -pedig kéne, legalább otthon- a kötött lábszárizmot a test a gerinc keresztcsonti szakaszán kompenzálja. 

A nyújtás nagyon egyszerű; a lábfej első részével lépj lépcsőre, jógaszőnyegre, bármire csak a sarok mélyebben legyen és tartsd egy percig. Minden nap.

A lefelé néző kutya is tökéletesen nyújtja a lábszárat, ha le tudod tenni a sarkad, viszont ha nem, akkor hanyatt fekve, a derekat leszorítva és a lábfejet visszafeszítve kézzel vagy hevederrel nyújts.


Farizom erősítése
Az erős farizmok tartják a derekat.

Hanyatt fekve lassan és tudatosan szoríts rá a farizmokra egyszerre majd lazítsd el őket. Külön-külön is szoríts rá majd engedd el és különböző tempóban, lassan és gyorsan is. Ezt a gyakorlatot állva is lehet gyakorolni napi szinten, például a buszra várva vagy az irodában a széken ülve. 

Nagyon hatékony a négykézláb tartásban végzett láb emelés is. A lábszár merőleges a combra és elég egészen piciket tolnod a lábon felfelé.

Akik jógáznak és ismerik már az ászanákat, az alábbiakat javaslom:


A legegyszerűbb, amihez szőnyeg sem kell a Vhirabadrászana III, azaz a hármas harcos. Végezheted falnál is, hogy egyenes legyen a hátad vagy anélkül, a lényeg, hogy a csípőlapátok lefelé nézzenek. Az aszimmetrikus lábtartás itt helyre igazítja az SI ízületet, amit utána érdemes rögzíteni úgy, hogy a két tenyér a falat tolja, a derék és a törzs vízszintesen van. 


A hátrahajlások hasonfekvésből szintén nagyon hatékonyak; kobrát, kígyót, szöcskét, danurászanát és szfinxet is végezz rendszeresen. 




És az egyik legszebb póz, a galamb is segít stabilizálni a keresztcsont helyzetét. Nekem az a tapasztalatom, hogy először kicsit felerősítheti a fájdalmat, de röviddel utána teljesen el is mulasztja.




Utoljára pedig jöjjön a mindig bevethető hanyattfekvő oldalcsavarás, ami mint egy jó csontkovács gyönyörűen és egyben kíméletesen végig ropogtatja a gerinc ágyéki szakaszát és a keresztcsontot.


2016. május 11., szerda

A kedvenc mangoldos pitém

Ez a pite tényleg akkora kedvencem, hogy az elmúlt két évben nem volt olyan hét, amikor nem készítettem el. Az alaprecept olasz, a La Cucina Italiana című oldalon találtam. A töltelék szezonális zöld levelekből, például spenótból készül a recept szerint, de mivel a szekszárdi piacon rátaláltam egy kedves, sióagárdi párra, akik mangoldot is termesztenek, ami szerintem a spenótnál is finomabb, én azzal készítem, amikor van. Ja és szuper egészséges; gazdag A- ,B1-, B2-, B6-, C-, E-, K-vitaminban, szerves savakban (alma-, citrom-, oxálsav), ásványi anyagokban, nyomelemekben, például folsavban, foszforban, kalciumban, káliumban, magnéziumban és vasban.
A hozzávalók:
A tésztához 20 dkg liszt, 5 dkg zsír vagy vaj, 1 dl langyos víz
A töltelékhez legalább fél kg mangold, 1 fej vöröshagyma, fokhagyma, 4 tojás, az ízesítéshez só, bors, szerecsendió, ajvár, bármi ízlés szerint

Elkészítés:
Azzal kezdem, hogy a mangoldot megmosom és a vastag szárakat kitépem, mert ez a legidőigényesebb. Lecsepegtetem, megszárítom, hogy ne ússzon a töltelék később vízben.

A tészta nagyon egyszerű, csak össze kell gyúrni a hozzávalókat és félretenni pihenni.

Jöhet a töltelék; a vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágom és olívaolajon megpárolom, majd sózom és elkezdem hozzáadagolni a mangoldot. Nem férne egyszerre bele a serpenyőbe, viszont hamar összeesik. Folyamatosan reszelek rá szerecsendiót, mert abból sosem elég. Ha az összes mangold megpuhult, hozzákeverem a tojásokat, jól elkeverem, ízesítem még és kész is.

A tészta 2/3-ából akkora kőrt nyújtok, hogy a piteforma oldalára is felérjen, kibélelem -nem kell kikenni- és belekotrom a tölteléket. A maradék tésztából készül a pite teteje, lezárom a szélét, villával megszurkálom, sózom és vékonyan megkenem olívaolajjal.
Fél óra alatt megsül. Melegen is finom, de hidegen még jobban kijönnek az ízek. Jó étvágyat hozzá!



2016. április 22., péntek

Zöld élmények Olaszországból

2 éve volt szerencsém Olaszországban élni egy rövid ideig, ahol egy vidéki birtokon dolgoztam agroturizmusban. A birtok csupán 50 kilométerre terül el Rómától, emiatt a hétvégékre vagy akár csak egy vasárnapi ebédre nagyon szívesen ruccannak ki a fővárosiak megízlelni kicsit a vidéket és annak ízeit. És az ízek alatt itt tényleg a vidék ízeit kell érteni, mert egészen más a menü, mint Rómában és szinte mindig szezonális.
Jó bevallom, voltak kevésbé autentikus megnyilvánulások is, de én most a pozitívakat szeretném kiemelni, amiket tanulandónak tartok. 

Először is a vidéken élők tisztában vannak a szezonalitással, hogy melyik növény, fa mikor virágzik. Tudják, hogy melyik részét, mire lehet használni és ahol lehet hasznosítják is ezt a tudást. Rendszeresen szüretelnek és szárítanak gyógynövényeket teának, orvosságnak, tölteléknek tésztába, bárminek. Nem járnak orvoshoz és gyógyszertárba olyan jelentéktelen dologgal, mint például a torokfájás, mert van méz, propolisz és hársfatea.
A fűszernövények is sokkal szélesebb körben fordulnak meg a konyhában, mint itthon, nem véletlen, hogy mindenkinél van otthon fűszerkert, függetlenül attól, hogy van-e kertje vagy csak egy egészen pici erkély.
Kint nem történik olyan, mint tegnap velem, hogy az eladó a kasszánál megkérdezte a kezében lévő cékláról, hogy ez cékla-e.

És akkor nézzük, hogy mik is ezek a vidéki olasz ízek?

"Cicoria" az összefoglaló neve azoknak a vadon élő, ehető növényeknek, amit mi általában gaznak tartunk. Ilyen a gyermekláncfű levele, amit virágzás előtt salátának szedtünk, virágzás idején pedig tölteléknek. Megmostuk a leveleket, pár percre forró vízbe dobtuk, majd leszűrtük és olíva olajon fokhagymával megpároltuk. És kész a frissen készült zöldség, ami tápláló, egészséges (gazdag vitamin forrás, tartalmaz többek között vasat magnéziumot, cinket, flavonidokat és béta karotint) és teljesen ingyen van.


Ugyanez a felhasználása a nálunk ismert cikóriának, a kép alapján biztos nem lesz idegen:

A cikória még Rómában is előbukkant zöldségesnél és előételként szárított paradicsom és sajt mellett.

A csalán levele számos jótékony hatásának köszönhetően jelen van a kozmetikumokban és az általános gyógyászatban, hiszen lázcsillapító, gyulladáscsökkentő, vértisztító, vizelethajtó, salaktalanító, tisztító.
A csalánt fogyasztják teának és beletették salátába is, de a számomra legszimpatikusabb az omlettbe kevert verzió volt. Amúgy omlettbe mindent, ami zöld beleraktak, mert gondolom úgy még a finnyások is szívesebben megeszik.


A cukkini virágát júniusban megtöltöttük mozzarellával vagy ricottával és szardíniával, majd miután sörtésztába forgattuk, hirtelen kisütöttük forró olajban. 


A brokkolinak viszont nem csak a virágát használják a konyhában, hanem a szárát és a levelét is. Ettem olyan pizzát, amin sonka és brokkoli levél volt a feltét, és nagyon finom volt.

Virágokkal díszítettük a süteményeket, tortákat, a reggeliként felkínált száraz sütemények pedig mind házi készítésűek voltak.

A gyümölcsökből nem csak lekvár, de likőr is készült, ha túl sok termett.

Számomra ez az életmód és szemlélet, megmutatta, hogy lehet harmóniában élni a természettel és azért került be a jóga blogba, mert az ayurvéda is ezt a tudatos szemléletet képviseli. Nem kell avokádót venni -ami több ezer kilométert utazik- ha egészségesen akarunk élni, elég sétálni egyet a szabadban vagy a piacon és észrevenni, hasznosítani azt, amit a saját környezetünk kínál nekünk.

2016. február 21., vasárnap

D-vitamin pótló Nap mudra

Az elmúlt hetek-hónapok annyira szürkék voltak, hogy muszáj volt elkezdenem D-vitamint szedni abban bízva, hogy ez majd javít a hasonlóan szürke hangulatomon. Amúgy a január-február-március trió mindig is nagy kihívást jelentett számomra úgyis, hogy nem vagyok depresszióra hajlamos személyiség. Hozzá kell tennem azt is, hogy a böjt idejére nem csak a húsról mondtam most le, hanem a kávéról is, ami valószínűleg rátesz egy lapáttal az érzésre, hogy valaki nehéz ül állandóan a fejemen. Mégis azt mondom, megéri, mert újra felfedeztem, hogy mennyire szeretek reggel fejen állni. Az ízületi átmozgatás mellett –ami télen nekem kihagyhatatlan a nap elindításához- szánok időt a napüdvözletre és a fejen állásra is, hogy inkább így keltsem életre a testem és az elmém.

Délutánra már sokszor ez sem elég, ezért belenéztem kedvenc mudrás könyvembe és szerencsére megtaláltam a Nap-mudrát, aminek alcíme: Rossz hangulat elleni mudra!

Az évszak, téli időjárás mellett mi is felelősek vagyunk a fáradtságért, levertségért, akár indokolatlan szomorúságért. Ha ilyenkor begubózunk és ingerszegény körülményeket teremtünk magunk körül, akkor az agyban nem termelődik elegendő hangulatjavító anyag (endorfin, dopamin stb.), ami negatív gondolatokat és érzéseket válthat ki. És itt jön újra a képbe a jóga, hogy felrázzon minket az apátiából. A mozgás mindig helyreállítja a hangulatot, természetesen jó mély légzéssel, alaposan kiszellőztetett teremben. Az éneklés, a mantra is nagyon fontos, hogy megfelelő rezgést teremts minden porcikádban. Az OM mellett nagyon hatásos a KRIM, amiről azt tanultam, hogy olyan, mint egy elektrosokk, persze pozitív értelemben, és a RAM, hogy gyorsan visszatalálj a központodba, visszanyerd az önbizalmad. Vedd magad körül élénk színekkel, frissítő illatokkal- párologtass például citromfű, narancs, bergamot vagy rozmaring illóolajat és ha van olyan ásványékszered, drágaköved, amiről elfeledkeztél, vedd fel újra! Hagyd, hogy feltöltsenek!  

Végül jöjjön a Nap mudra, ami szintén nagyon sokat segít, ha rendszeresen gyakorlod, legalább egyszer reggelente vagy esténként:

Előkészítés: Dörzsöld össze először a kézhátakat, a csuklók külső oldalát, majd dörzsöld össze a csukló hüvelykujj alatti területét. Előző a vérkeringést élénkíti, utóbbi a hormonmirigyeket stimulálja. Addig dörzsöld, míg kellemesen átmelegszik az adott terület. Ezután masszírozd át a jobb hüvelykujjaddal a bal gyűrűsujj tövénél található Apolló-dombot, majd fordítva.

A mudra:
Tegyük a hüvelykujjat ugyanannak a kéznek az Apolló dombjára a gyűrűsujjhoz és érintsük össze a két gyűrűs-, illetve a két kisujjat. A többi ujj finoman behajlítva, ahogy a kép mutatja.


Nagyon szeretem a mudra megerősítő mondatát: A Nap felébreszti belső fényemet és boldoggá, derűssé tesz.